A precíziós elektronikai vezérlőelemek, a relék gyártási folyamatában a réz alkatrészek kulcsfontosságú anyagai az alapvető alkatrészeknek, és ezek feldolgozási minősége közvetlenül összefügg a relék teljes teljesítményével és élettartamával. Bár a megmunkált rézrészek felületét gondosan polírozták és levágták, apró sorja vagy feldolgozási nyomok továbbra is megmaradhatnak. Ezek a jelentéktelennek tűnő hibák valójában olyanok, mint a precíziós gépek világában elrejtett apró csapdák, amelyek nemcsak az alkatrészek megjelenését befolyásolják, hanem potenciálisan veszélyeztetik az összeszerelés pontosságát és az elektromos teljesítményt is. Ezért a réz alkatrészek precíziós megmunkálásánál a sorjázás nélkülözhetetlen része, jelentősége pedig magától értetődő.
A fémfeldolgozás területén a sorja olyan jelenség, amelyet a mechanikai feldolgozás során nehéz teljesen elkerülni. Általában apró kiemelkedések, amelyek az anyag éleinek elszakadása vagy összenyomódása következtében alakulnak ki szerszámvágás, köszörülés vagy sajtolás közben. A reléalkatrészek esetében ezek az apró sorják elhelyezhetők az érintkezőkön, tekercsvázakon vagy más, pontosan illeszkedő felületeken. Létezésük nemcsak az alkatrészek felületének kidolgozását rontja, hanem komoly problémákat is okozhat, mint például elakadást, kopást, akár rövidzárlatot is az összeszerelés során.
Az összeszerelési pontosság szempontjából a sorja megnöveli az alkatrészek közötti illeszkedési hézagot, és csökkenti az összeszerelés tömítettségét és stabilitását. Az olyan elektronikus alkatrészeknél, mint például a rendkívül pontos illesztést igénylő relék, minden csekély összeszerelési hiba teljesítményromláshoz vagy akár meghibásodáshoz is vezethet. Például az érintkezők sorja rossz érintkezést okozhat, növelheti az érintkezési ellenállást, és így befolyásolhatja a relé kapcsolási sebességét és megbízhatóságát.
Az elektromos teljesítmény szempontjából a sorja az elektromos hiba potenciális forrásává is válhat. Nagyfeszültségű vagy nagyfrekvenciás körülmények között a sorja részleges kisülést vagy ívívet okozhat, károsíthatja a relé belsejében lévő szigetelő anyagokat, és akár súlyos következményeket is okozhat, például rövidzárlatot vagy tüzet. Ezenkívül a sorja felszívhatja a levegőben lévő port és nedvességet, tovább növelve a korrózió és az elektromos meghibásodás kockázatát.
Tekintettel a sorjáknak az összeszerelési pontosságra és a reléalkatrészek elektromos teljesítményére gyakorolt súlyos hatására, a sorjázás a réz precíziós megmunkálása nélkülözhetetlen részévé vált. Számos módszer létezik a sorjázásra, beleértve a fizikai és a kémiai módszereket is.
A fizikai sorjázás elsősorban fizikai hatásokat, például mechanikai erőt, hőenergiát vagy ultrahangot használ az alkatrészek felületén lévő sorja eltávolítására. A gyakori fizikai sorjázási módszerek a következők:
Köszörülési sorjázás: Az alkatrészek felületének csiszolása csiszolószerszámokkal, például csiszolókorongokkal és szalagokkal a sorja eltávolítására csiszolóerővel. Ez a módszer alkalmas nagyobb vagy keményebb sorja eltávolítására, de az őrlés mértékét ellenőrizni kell, hogy elkerüljük a túlzott anyagleválasztást.
Homokfúvás sorjázás: Használjon nagynyomású légáramot, hogy csiszolóanyagokat, például homokszemcséket permetezzen az alkatrészek felületére, hogy ütéssel és csiszolással távolítsa el a sorját. A homokfúvással végzett sorjázás hatékony és széleskörű alkalmazási körrel rendelkezik, de szükség van a homokfúvás nyomásának és szögének szabályozására, hogy elkerüljük az alkatrészek felületének károsodását.
Ultrahangos sorjázás: Használja a kavitációs hatást és az ultrahanghullámok hatását folyadékban az alkatrészek felületén lévő sorja eltávolítására. Ennek a módszernek az előnyei a nagy hatékonyság, a környezetvédelem és a roncsolásmentesség, és különösen alkalmas apró vagy nehezen elérhető sorja eltávolítására.
A kémiai sorjázás során kémiai korróziót alkalmaznak az alkatrészek felületén lévő sorja eltávolítására. Ez a módszer általában alkalmas fémfelületek apró sorjáinak vagy oxidrétegeinek eltávolítására. Mivel azonban a kémiai korrózió bizonyos szelektivitással rendelkezik, és nehéz pontosan ellenőrizni, a gyakorlati alkalmazásokban gondosan kell kiválasztani a korrozív anyagot, és ellenőrizni kell a korróziós időt, hogy elkerüljük a túlzott korróziót vagy az alkatrészmátrix károsodását.
Az alkalmazott sorjázási módtól függetlenül finom működésre van szükség a sorjázó hatás és az alkatrészminőség biztosításához. A művelet során a sorjázási folyamat paramétereit, például a csiszolási mennyiséget, a homokfúvás nyomását, az ultrahang frekvenciáját és a korróziós időt szigorúan ellenőrizni kell, hogy elkerüljük az alkatrész felületének szükségtelen károsodását. Ugyanakkor a sorjázott részeket szigorúan ellenőrizni és tesztelni kell, hogy megbizonyosodjon arról, hogy felületük, síkságuk, összeszerelési pontosságuk és elektromos teljesítményük megfelel a tervezési követelményeknek.
A sorjázás kulcsfontosságú láncszem a réz alkatrészek reléalkatrészeinek precíziós megmunkálása , és fontosságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Megfelelő sorjázási módszerek és finom műveletek alkalmazásával biztosítható az alkatrész felületének kidolgozottsága és simasága, ami szilárd alapot teremt a későbbi összeszereléshez és elektromos csatlakoztatáshoz. Ugyanakkor a sorjázás a reléalkatrészek összeszerelési pontosságának és elektromos teljesítményének javításának egyik fontos eszköze, ami nagy jelentőséggel bír a relé általános teljesítményének stabilitása és megbízhatósága szempontjából.
